Cápák
Megjelenésük:
Kopoltyúval lélegeznek. A cápák teste hosszúkás, áramvonalas, orsó alakú, hengeres, keresztmetszete csaknem kör alakú. Egyes alakok egészen kígyószerűen megnyúltak, míg a pörölycápafélék koponyája oldalirányban erőteljesen kiszélesedett, így a testük mintegy kalapács alakúvá vált. Mellúszóik elülső szegélye nem nőtt össze teljes mértékben a testtel, így viszonylag elég szabadok. Farokúszójuk igen nagy felületű, minden esetben aszimmetrikus. Egy nagyobb felső, és egy kisebb alsó lebenyből áll.
Szájnyílásuk nem a test elején található közvetlenül, hanem alulra csúszott, félkör alakú. A szájüregben számos háromszög alakú, éles, pikkely eredetű, gyökértelen, ránőtt fog található, melyek több sorban helyezkednek el, és számuk igen nagy lehet. A fogak könnyen kitörnek, de hamar pótlódnak is. Ezek a fogak rágásra alkalmatlanok, csak az áldozat megragadására és tépésére alkalmasak. A kitépett falatokat egészben nyelik le. Az orruk nagyon érzékeny a vízbe került vér szagára.
Fajtái:
- kékcápaalakúak
- bikafejűcápa-alakúak
- szürkecápa-alakúak
- heringcápa-alakúak
- rablócápa-alakúak
- fűrészescápa-alakúak
- angyalcápa-alakúak
- tüskéscápa-alakúak
Életmódjuk:
Ismeretesek fog nélküli alakjaik is, melyek a tengervízből planktonokat szűrnek ki. A többi fajuk mind ragadozó, elsősorban halakkal, rákokkal, kagylókkal táplálkoznak, de a nagyobb termetű cápafajok tengeri emlősöket is zsákmányolnak, így az emberre is veszélyesek lehetnek (a fajok 10%-a veszélyes az emberre). Többségük a tengerek lakója, egyes fajok a trópusi folyókban élnek, viszont a bikacápa mind édes-, mind pedig sós vízben megtalálható.
A csontos halakkal ellentétben belső megtermékenyítésűek, általában álelevenszülők, azonban találhatóak köztük bőrszerű héjjal borított ikrarakók is (zebracápa, macskacápa, rablócápa- alakúak, bikafejűcápa- alakúak).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése